Egy bizonyosan jó, szakmájában elismert főorvos asszony a féléves felülvizsgálaton (nem is voltam még fél éve betegállományban) kérdezgetett:
– Hogy van, Szilvia?
– Nem jól. Fáj minden tagom, a két vagy legfeljebb három naponta rám törő migrénes rohamokon vagy segít – vagy ugyanannyiszor nem – a Relpax. Most még Cinie-t is próbálok, hátha az segít.
– Látom, a pszichiátrián tartották betegállományban, aztán a doktornő (itt a háziorvosomra utalt) átvette Önt 2012. július 16-tól. Mi a helyzet a pszichiátriával?
– Szedem az előírt gyógyszereket: Cymbalta-t szedtem korábban, de nem vált be, ezért áttértünk az Asentra nevű szerre. Egy ideig az orvos rendelkezése szerint együtt szedtem a kettőt, de kb. egy hete már csak az Asentra-t szedem.
– Mi a helyzet a többi gyógyszerrel?
– A Quetiapine-t és a Teperint írta fel a doktor úr, a folyamatosan gyötrő rémálmaim miatt. Sajnos annyira erősek, hogy nagyon kiütnek, de szedem őket, bár csökkentett adagban.
– Nos, a pszichiáter Önt 2012. 07. 13-án keresőképesnek nyilvánította, kiírta táppénzről. Ez a betegség (a migrén) nem indokolja a hosszútávú betegállományt, ezért úgy gondolom, hogy még egy hetet pihen, és szeptembertől visszamegy dolgozni.
– Rendben, köszönöm! – feleltem döbbenten…

Ránéztem, és egy ezredmásodpercig átfutott a gondolataimban, hogy megkérdezem tőle: mégis kivel beszélt az elmúlt három-négy percben? Vagy, ha úgy emlékszik, hogy velem beszélt, hallotta-e, amit mondtam?
Aztán úgy döntöttem, nem kezdek bele egy számomra bizonyosan meddő vitába. Miért tenném? Ennek az asszonynak feltehetően soha nem volt migrénje (bár orvosként – ha ilyen magas pozícióba került – talán tudnia kellene erről a “betegségről” valamit… nem??). Mint ahogy annak a többi embernek sem, akikkel beszélgetve látszott, hogy nem értik, mitől akadok ki ennyire, hiszen az csak fejfájás…

Akinek nem volt még, nem tudja, milyen. Ahogyan azt sem tudja még, akinek nem volt gyermeke, hogy milyen szülni, vagy az sem tudja, milyen vesebetegnek lenni, akinek még nem fájt a veséje.

Közel húsz éve folyamatosan jön a roham, ha akarom, ha nem.
Ezalatt a közel húsz év alatt több orvosnál jártam… mennyi vizsgálaton estem át, mennyi szert próbáltunk ki azért, hogy legalább az intenzitását, vagy a sűrűségét csökkentsük a rohamoknak!?
Számtalan emberrel beszéltem már a “betegségemről”, és kaptam a különböző tanácsokat, melyek egyeseknél már beváltak: nálam egyik sem.

Nem szándékozom orvosi cikket csinálni az írásomból, de az én “külön bejáratú” migrénemről muszáj írnom pár szót.
A súlyosabb fajta:
Jellemzően éjjel jön, alvás közben: nem tudom megelőzni!
Egyszer csak arra ébredek (ez legáltalánosabb esetben éjjel kettő körül történik), hogy iszonyúan fáj:  a bal oldalon, a fülem fölött kb. két centivel, a koponyám csúcsa felé. A hányinger, mely ezt kíséri, számtalan esetben több napos folyamatos hányásban végződik (több alkalommal ki kellett már hívni az ügyeletet, egyszer kórházban is voltam, infúziót kaptam, hogy ne száradjak ki). Ezen nem segít semmilyen bogyó, és a kúp is csak időnként. Ezalatt az idő alatt fázom és izzadok egyszerre. A bensőm általában lángol, a bőröm fáj, mintha 40 fokos lázam lenne. Pont ugyanígy fáj minden tagom. Az erős fájdalomtól a koordinációs készségem megszűnik: nem igen tudok járni, a mellékhelyiségbe is éppen hogy eljutok. Minden lépés olyan nehéz, mintha középkori rab volnék, hatalmas vas golyóval a lábaimhoz láncolva.
Ha a fájdalomtól gyötörten el tudok aludni, valamiféle lázálmok jelennek meg: képek, történések, események, amik nem biztos, hogy ismerősek, de mindegyikben szerepelek. Ezek a köztudatban általában “rossz álom” névre hallgatnak, esetemben azonban inkább rémálmoknak nevezném őket.
Egy ilyen roham alatt nem eszem, és inni is alig iszom. A roham kb. három napig tart.

Az ennél egy kicsivel enyhébb roham tovább tart, négy vagy öt napig is akár, de akkor tudok inni, és csak az első két napon hányok.
A legenyhébb roham nappal, kontrollálható időben jön, be tudok venni megelőző vagy roham kezelésére szolgáló szert. Azt azonban, hogy valóban hat-e, nem lehet előre tudni.
Ha nem hat, akkor a legenyhébb roham is átválthat erősebb rohammá.
Ha hat, akkor leghamarabb két órán belül, rosszabb esetben akár hét óra is eltelhet. Ezalatt kiütve, magamról vagy a környezetemről mit sem tudva fekszem.

   A migrént, mint betegséget, vagy a lábáról az embert leverő iszonyatot senki nem fogadja el, amíg egyszer át nem éli. A kedvesebbek, vagy beleérzőbbek sajnálkoznak, és azt mondják: „Úr Isten, ez borzasztó!” vagy azt: „Jézusom, én ezt nem bírnám!”
Sokan azonban kelletlenül fogadják, ha azt mondom, migrénem van.
Kismillió próbálkozáson vagyok már túl, hogy megszabaduljak a hozzám valamiért veszettül ragaszkodó szörnyetegtől. Nem szeretnék már újra és újra abba a csapdába sétálni, melybe már többször is beletört a bicskám: ígértek csodaszereket a migrénemre, a látásjavításra, a vérkeringésemre, és az időnként megjelenő, de annál kényelmetlenebb túlsúlyomra is.
   Rengeteg pénzt fizettünk már ki meghirdetett csodaszerekre, ami furcsa módon sok mindenkinek használt, csak nekem nem.
 Esküszöm, hogy az előírások minden szavát betartottam!
  • Használtam már fito-ösztrogént, hogy a migrénem elmúljon. De ettől csak túlsúlyos lettem, ami rossz hangulatot okozott nálam, ugyanakkor a migrénem megmaradt.
  • Használtam MOKSA Elixírt, nem javult az állapotom. Extra éhes lettem tőle, és híztam. Nem keveset. Sajnos egy ismerősöm is, akinek én ajánlottam…
  • Használtam amerikai csodabogyót is a migrénre, valami 5HTP-t, melyről azt állítják, hogy a legtermészetesebb antidepresszáns, nekem az sem segített. Nem voltam depressziós, de szedtem, mert a migrén egyik okozója lehet a szerotonin szint jelentős csökkenése, mely egyfajta boldogság hormon, és a depresszió kialakulásához vezethet a szerotonin-hiány.
  • Szedtem B vitamint Folsavval… szedtem szívritmus szabályzót, melynek közismert mellékhatása a migrénes rohamok számának és intenzitásának csökkentése.
  • Szedtem hangulatjavítót, két félét is.
  • Szedtem epilepsziás rohamokra készített gyógyszert is, orvosi rendelvényre.
  • Szedtem erős nyugtatókat is, orvosi rendelvényre.
  • Ittam igazi gyömbérből készített teát, rendszeresen.
  • Ittam sok gyógynövényből kevert teát.
  • Ittam hidegen sajtolt szőlőmag olajat, és a férjem unszolására iszom a Supradyn pezsgőtablettát.
  • Igyekeztem lúgosítani a szervezetem, mert az elsavasodott test nem csak túlsúlyos lehet, de egyéb tünetek is megjelenhetnek, pl. a migrén. A lúgosítás jegyében egy patikában összeállított ásványi só-keveréket vízben oldva ittam. Eredmény? Még erősebb fejfájás, olyan napokon is, amikor egyébként nem lett volna migrénem.
      Ugyanezt hozta a Cotifibra is, és a csalánteát sem tudom már fejfájás nélkül meginni.
      Egy ideje ALOE VERA koncentrátumot iszom, mely gyulladáscsökkentő hatású. Ennek a jótékonyságát kifejezetten érzem. Bár nem lettem migrén-mentes, de általánosságban szeretem, főleg az áfonyás-almás ízűt :)
      El kéne kezdenem a Candida elleni harcot is, de már félek, hogy az is csak folyamatos migrént fog eredményezni…

Ezzel a “hosszútávú betegállományt nem indokló betegséggel” küzdök, és ezzel mentem vissza 5 hónapnyi betegállomány után 2012. szeptember 4-én dolgozni.

Két nappal később már migrénnel gyötrődve maradtam ki a munkából, és megközelítőleg két hétig nem mentem dolgozni. A rohamok azóta is szinte egymást érik.

Komoly dologra jöttem rá, mióta a migrénem elmulasztásáért harcolok. Ezalatt az idő alatt rengeteg emberrel beszéltem, olyanokkal is, akik ismerik a migrént, mert nekik, vagy egy közeli hozzátartozójuknak, ismerősüknek volt már. De olyat még nem hallottam egyiküktől sem, hogy a roham olyan mértékű vagy mélységű lenne, mint az enyém.

Bizonyos vagyok abban, hogy nem én vagyok az egyedüli ember a Föld nevű bolygón, aki ettől a fájdalomtól ennyire szenved.  Eddig sokaktól hallottam tippeket, hogy mit ettek, mit ittak, milyen kezelésre jártak… Nálam egyik sem vált be.

Most egy újabb módot próbálok, melyre első sorban a migrén kapcsán találtam rá, de úgy tűnik, általánosan az egész testemet és ezzel az egészségemet állítja optimálisra.

Azt hiszem, hogy ennek a módnak, kúrának minden részletét érdemes lenne megosztanom az emberekkel, mert komoly szemléletváltáson mentem keresztül.

A Facebook-on láttam: “Lájkold az oldalam, és naponta egészséges ételek receptjét kapod.”

Lájkoltam (de borzalmas kifejezés), a kattintás után a Norbi Update oldal jött be.

Ott láttam ezt:

“Mintaétrend az Update Konyha adásaiból válogatva – Az ételek alapanyagköltsége 1 főre 920 Ft!

 

Reggeli

Paradicsomos bruschetta fokhagymás petrezselymes savósajttal

Hozzávalók 1 Főre […]

 

Ebéd

Sertés tokány tavaszi zöldségekkel házi Update1 tarhonyával

Hozzávalók 4 főre […]

 

Vacsora

Savósajt grillen salátával kenyérkockával

Hozzávalók 1 főre […]”

Amin kiakadtam: az ételek alapanyagainak ára 920,-Ft! A három ételé egyszerre, és egy nap alatt eszel meg 920,-Ft-ot, vagy ételenként kerül ennyibe?

Nem szívesen hirdeti az ember, ha anyagi lehetőségeit tekintve a templom egerével vetekszik, de akár egy étel kerül ennyibe, akár egy egész napi étkezés, mindenképp megterhelő!

Nem beszélve arról, hogy sokkal drágábbak az Update alapanyagok, ami feltételezem, Norbinak jó, nekünk, akik a módszerét akár használni is szeretnénk, már kevésbé!

Norbi, jó az ötlet, UPDATE!!!! De lennél oly kedves, és gondolnál azokra is, akik század annyit aprítanak a tejbe, mint Ti?

Köszönettel :)

U.I.: magamból kiindulva, azt javaslom, hogy mindenki, aki érzi, hogy nincs jól a testében, látogassa meg a budaörsi biokémikus Piroskát, aki “beméri” a szervezetét, és személyre szabott javaslatot tesz arra, hogy milyen ételeket, alapanyagokat fogyasszunk, és mi az, amit a legjobb elkerülnünk!
Sose gondolná az ember, hogy amiről azt hirdetik, egészséges (pl. barna rizs), az valakinek kifejezetten allergén lehet!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here